AZ EGRI VÉGVÁR SÖRFŐZDÉJE A XVI. SZÁZADBAN

Az egri végvári vitézek szerették a bort. Időnként kaptak is a vár urától néhány kupicával, különösen, ha a lesvetésben legyőzték a törököt.  Aki szomjas volt és inni akart az vásárolt a kocsmában, vagy a jobbágyoktól is. Mivel a magyar katona nagyon megfogyatkozott, a király idegeneket, így német, cseh, vallon zsoldosokat is tartott a vár védelmére. Ezek a vitézek hazájukban a söriváshoz voltak szokva, emiatt 1577. évben Kolonics Bertalan Eger vár főkapitánya a Kassán székelő felettes szervétől, a Szepesi Kamarától sörfőzési engedélyt és anyagi támogatást kért.

Kövér Ferenc provizor (udvarbíró) volt megbízva, de nem haladta dolog, ezért mellé küldött kamarai tanácsos, Nagyváti Ferenc egyik első intézkedése volt egy épületet megvásárol sörfőző ház céljára, ezt igyekeztek átalakítani a berendezések fogadására. Megrendelték a rézüstöt, az erjesztő kádakat, melyek csak 1578-ban érkeztek meg. 1578. nyarán elfogyott a türelme a Szepesi Kamarának és vizsgáló bizottságot küldött a helyszínre, kik július 24. és szeptember 19-e között tartózkodtak a várban. A sörfőző kemence még mindig nem épült meg, a szóban forgó vizsgáló személyek többféle visszásságot állapítottak meg. Kövér udvarbíró ugyanis november 19-én azt jelentette, hogy a sörfőző ház elkészült, a még hiányzó kádakat és a komló leszállítását pedig sürgette. Továbbá egy jó serfőző mestert is kért a Kamarától, mivel a korábban felfogadottak közül ki meghalt, ki megszökött. A tehetetlensége miatt Kövért leváltották és helyére Bódy Menyhért lépett. Ez utóbbi provizor sem boldogult, többek között pénzhiány miatt, ezért a sörházat kiadták szálláshelynek bérbe. Egerben tehát a vár serfőző háza, amely az 1577. évben épült, de amelyben sert sohasem főztek, 1580-ban vagy 1581-ben megszűnt létezni. Bódy kérvényezte a Kamarát, hogy a létesítményt saját céljára használhassa, de elutasítást kapott. A Kamara kérdőre vonta az egri főkapitányt a sörház hiányosságaira, deérdemben választ nem kaptak. Kevéske sörfogyasztásra való utalása nyilván az egri vár serfőző házán kívül (talán Sirok környékén?) történt. A sörház üstjében tűzhely nélkül a sörfőzés nem képzelhető el, a kádak hiányáról most nem is beszélve. Kolonics azt állította, hogy az árpa éppen csak a főkapitány, a provizor, a vendégek és a katonák  lovainak a takarmányszükségletére elegendő. Másrészt a jobbágyok a vár konyháját és lakószobáit is alig győzik ellátni tűzifával, ezért nem látja módját, miként lehetne a serfőző házat üzemeltetni

A fentiek miatt 1578/1579 telén az egri vár serfőző házát vendégházként használták a főkapitány engedélyével. A szomszédos végházak kiküldöttei, kik ide voltak elszállásolva a sörház kemencéjénél (mivel 1578 őszén végre felépült) melegedtek. A tűzifának a serház kertjének a kerítését használták fel, s még gyümölcsfák kivágására is vetemedtek. Az új provizor, Bódy Menyhért mihelyt hivatalba lépett a kerítést felújíttatta a parasztok robotmunkájával. Mivel a kerítés újracsináltatására többször, legalább kétszer sor került, ezért bizonyosra vehető, hogy 1579/1580 telén is vendégházként szolgált a sörfőző ház a provizor, Bódy Menyhért tiltakozása ellenére

 A vár alatti épületből a későbbiekben nem lett sörház, és Bódy nem rendezkedett, be családjával a külső vár pusztuló serfőző házában. Másrészt az is bizonyos, hogy sem Kolonics Bertalan hátralévő egri főkapitányi éveiben, sem Ungnád Kristóf második egri főkapitánysága idején (1584-1587) az egri várban serfőző ház nem üzemelt. Mindezeket egy 1594. évi inventáriumból tudhatjuk.                                                           

Rákóczi Zsigmond főkapitány  (1588-91) köztudottan kiváló üzletember is volt, gondolta, ha kell a sör a németnek, akkor ad nekik. Kapitánysága alatt a régi sörház mellett saját pénzén épített egy újat, úgy, hogy a költségeket a Szepesi Kamarának megelőlegezte. Azt is tudjuk, hogy Rákóczi a költségén 100 forintért rézüstöt is csináltatott a sörfőző házhoz. Az 1589-90. évi várszámadások már tükrözik a megindult sörgyártást és ez mennyiségileg jelentős volt, hiszen 1875 köböl sört főztek. Ha Rákóczi a beiktatáskor (1588. június 29.)egy viszonylag jó állapotban lévő, berendezett sörfőző házat talált volna a várban, nyilvánvalóan azt üzemeltette volna és nem épített volna egy újat a régi mellé és nem vásárolt volna nagy üstöt sem. Az egri vár 1594. évi részletes leltára két egymás melletti sörfőző házat említ. Végül is sikerült a harcokban elfáradt idegen zsoldos katonáknak a sört biztosítani. Megérdemelték, remélem egészségükre és nagyobb harci kedvükre vált!

Összeállította: Erdei László 2021. évben

Felhasznált irodalom: Szabó János Győző történész : Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században